Oldalak

Az Önértékelés Nyilatkozata


Virginia Satir kiváló pszichológus egy plakáton találta ezt a teljes és erőt adó írást. Használjuk akár minden nap, mert az önértékelésünk az a terület a lelkünkben, amit bármikor jó átvizsgálni és megerősíteni.
Ha olyan emberrel találkozunk, akinél látszólag túlteng az önszeretet, előbb-utóbb kiderül, hogy hadilábon áll az önelfogadással és ezért billent át a másik oldalra. A nyilatkozatot érdemes időnként hangosan felolvasni magunknak és figyelni, tudunk-e vele egészen azonosulni. Ha már igen, a jóllétünk egyik kulcsa nálunk van. Így szól:
“Én én vagyok.
Nincs a világon senki, aki ugyanilyen lenne mint én. Vannak, akikkel hasonlítunk egymásra, de senki sem teljesen olyan, mint én. Ezért minden amit teszek, igazán jellemző rám, mert az én döntésem eredménye. 

Minden, ami velem kapcsolatos, az enyém: a testem, és annak minden mozdulata; az értelmem, gondolataimmal, ötleteimmel együtt; a szemem, azokkal a képekkel együtt, melyeket megpillantok; minden érzésem, legyen az harag, öröm, frusztráció, szeretet, csalódás, izgatottság; a szám, és minden szó amelyet kimondok: kedves, durva, helyes vagy helytelen; a hangom, akár hangos, akár halk; és minden cselekedetem, akár saját magamra, akár másokra irányul..

Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet.

Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim.

Mivel minden az enyém, ami velem kapcsolatos,  tökéletesen megismerhetem önmagamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Következésképpen, érdekeimnek megfelelően cselekedhetek.

Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.

Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat.

Ha később visszagondolok arra, hogy milyen voltam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán lesz olyan, amely tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, ami megfelelőnek bizonyul, és kitalálhatok valami újat azok helyett, amiktől elfordultam.

Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyem, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.

Enyém vagyok, tehát önmagamat építhetem. 
Én én vagyok, és így vagyok jó.”

Felhasznált irodalom: Virginia Satir: A család együttélésének művészete, Coincidencia, 1999.
Kép forrása: pinterest.com