Oldalak

Üresedő fészek: kihívás a szülőnek

A pszichológusok üres fészeknek nevezik azt az időszakot, amikor a gyerekek kirepülnek, s a szülők újra kettesben lesznek, mint a kapcsolat elején. Milyen jelenségek várhatók és hogyan tudunk eredményesen megküzdeni velük?
A családok életében - éppúgy, ahogy az személyiségfejlődés során - ciklusok váltják egymást, s minden egyes fejlődési lépcsőre jutás nehézségekkel, válsággal járhat, ez természetes. Ha váratlan veszteségek történnek (munkanélkülivé válás, súlyos betegség, válás, haláleset), ezek fokozhatják a krízist.
A szülők számára kihívás, hogy amikor a gyermekük leválni igyekszik, ők épp akkor élik életközépi válságukat, vagyis szembesülnek az elmúlással és azzal, mit sikerült megvalósítani eddig életükben. Kitolódhat, elhúzódhat a leválás ideje, hiszen a középiskola és az egyetemi évek után sokan még nem tudnak saját egzisztenciát teremteni. A kamasz-ifjú gyerek erős tükör, hiszen ebben az életkorban a lázadás a "dolga", igazságérzete óriási, kritikái sokszor célba találnak. Néhány dologban érettnek, okosnak tűnhet a fiatal, máskor pedig valóságtól elrugaszkodott, érzelmileg elárasztott, rózsás álmokban élő. A szülő (különösen, aki eddig elsősorban anyaságában-apaságában érezte kiteljesedve magát) úgy érezheti, romba dőlt a szeretet, a másfél-két évtizedes gondoskodásnak nyoma sincs, a gyereket már nem érdekli a szülő. Ez korán sincs így. A gyerekben megőrződnek a kapott útravalók, s újra aktiválódnak, amikor majd saját családot alapít. A gyengédség, a megértés iránti vágy a kortársakra irányul, de ha a szülő nyitott marad, váratlan odabújás, "férfias" homlokpuszi" vagy tanács kérése szerelmi ügyekben könnyen előfordulhat. 
Segítség a szülő számára, ha más szerepeiben is örömet próbál találni. Új lehetőségek nyílnak a párkapcsolatban: a gondoskodás, egymás meghódítása, a második mézeshetek időszaka is beköszönthet, ha a szülő nem temetkezik be a veszteségbe. Az élet értelmének újbóli megtalálása, új kedvtelések felkutatása, s hogy ne a gyermeken keresztül éljük a sajátunk életünket, ez most a feladat. 
Az indiai közmondás szerint: "A gyermek vendég a háznál". Ez azt is jelenti, hogy a születéssel megkezdődik az elválás. Ha együtt vagyunk gyermekünkkel, legyünk nyitottak, birtoklástól mentesek, bízva a saját teljességünkben. Ha arra gondolunk: "majd megtudod te is", ezt ne keserűséggel tegyük, hanem tudva, hogy minden generáció elsősorban az utána következőnek tudja megadni, amit az előzőtől kapott, beleértve a hálát is.

Kép forrása: pinterest.com