Oldalak

A Boldogság Fénye: gyakorlatok az örömkészség növelésére

Szeretnénk boldogabbak lenni? Elérhetetlennek tűnik? Sokszor pedig itt van velünk a lehetősége, akkor is, amikor nem vesszük észreEgy bizonyos szint fölött, ami lehet nagyon alacsony is - pl. szerzeteseknél vagy végső stádiumú betegeknél megtapasztalták -, boldogságunk nem feltétlenül függ az egészségi állapotunktól, a pénzügyi helyzetünktől, attól, hogy egyedül vagy párkapcsolatban élünk-e. Természetesen léteznek olyan mély depressziós, gyásszal összefüggő vagy lélekvesztett állapotok, amikor saját erőből távoli ez és szükséges előbb a gyógyszeres és/vagy a pszichoterápiás segítség is az örömkészség növeléséhez.
Ha úgy érezzük, minden okunk megvan a boldogtalanságra, megpróbálhatunk nézőpontot váltani! Három lehetséges módot ajánlok:
1. Elképzelhetjük, hogy felemelkedünk a térben, lélekben elhagyjuk a helyet, ahol most vagyunk, egyre kisebbnek látjuk magunkat, fölfelé szállunk, látjuk a folyókat és a hegyeket, aztán a Földet a világűrből. Ha innen nézünk rá a helyzetünkre, talán sokkal kisebbnek tűnik az, ami az előbb még probléma volt. 
2. Vagy előre mehetünk az időben, az életünk végéhez közeledve:  vissza nézhetünk innen a jelen pillanatba. Vajon onnan is annyira lényegesnek tűnik a mostani dolog, amitől esetleg kiborultunk?
3. Elképzelhetjük, hogy van egy belső szemtanúnk, aki ott ül a bal vállunkon és mindent videóra vesz, miközben a látottakat-hallottakat tényszerűen, érzelmi bevonódás nélkül kommentálja. Ha sikerül beszélgetnünk vele, megkérdezhetjük, ő hogyan látja az adott élethelyzetünket? 
Sokan úgy érzik, a boldogsághoz el kell érni valamit, teljesíteniük kell. Holott a tapasztalatok szerint éppen a cél, az eredmény vágya nélkül végzett tevékenységek tudnak a legnagyobb örömmel járni. Akkor kerülünk az időtlen áramlás belső folyamatába, a flow-ba. Érdemes a legegyszerűbb dolgokra gondolni és felidézni, valaha, akár gyerekkorunkban mi okozott felhőtlen örömöt. Pl. naplementét nézni, hallgatni a madarak énekét, érezni a bőrünkön a napsütés keltette illatot, friss vizet inni, úszni, sétálni, táncolni? Ha megtaláltuk, hogy mi most, vagy mi volt valaha az örömforrásunk, beiktathatjuk a napi ritmusunkba. Szeretjük magunkat annyira, hogy időt szánunk rájuk, legalább 10 percet naponta? Megérdemeljük?
A keleti gyógyítás filozófiája szerint a boldogság, az öröm és a hála
FÉNY természetűek. Azaz, úgy viselkednek, mint amikor van egy gyertyánk. Ennek lángjával milliók gyertyáját meggyújthatjuk. Ha viszont nem ég a gyertyánk - magunknak nem jut fény belőle -, akkor másoknak sem tudunk adni. Megpróbálhatunk őszintén örülni, bármiért boldognak, hálásnak lenni. És ha sikerül, továbbadhatjuk, hogy nőttön-nőjön: magunknak és mindazoknak, akikkel együtt vagyunk. Vissza fog hozzánk jutni a gyertyaláng. Akkor tudhatjuk: "örömöm sokszorozódott a te örömödben".


Kép forrása: pinterest.com