Oldalak

Ajánlások

”A terápia nekem stabilitást ad, erőt a mindennapokhoz.“ 
- Andrea, 31

”Elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy megtanultam beszélgetni a kamasz fiammal!“ 

- Vera, 37

”A pszichológus nemcsak egy személy, hanem sok régebbi pszichológus tudását, tapasztalatát is közvetíti. Ő egy tudomány képviselője.“ 
- Imre, 42

"Minden korosztálynak, férfinak és nőnek egyaránt jó szívvel ajánlanám a probléma jellegétől függetlenül, mert pozitív kisugárzása, melegsége, elfogadása és odafigyelése mindenki számara csak pozitív hatasú lehet." 
- Kinga, 31

"Mindazoknak, akik már érzik, hogy valami nincs rendben az életükben, de még nem találják a megoldást. Nekik nagy segítség lehet, ha az iránytűt, amellyel keresgélnek, maguk felé fordítják, és ha elindulnak ezen a belső utazáson, amelyhez megfelelőbb segítőt nem hiszem, hogy találhatnának." 
- Dorottya, 30

"Mindenkinek vannak problémái, elakadásai az életben, illetve azt gondolom, a fel nem dolgozott sérülések magunkkal cipelése igen megterhelő és romboló is saját magunk, és a környezetünk számára is." 
- Zita, 37

"Sorsfordító kérdéseket tudsz feltenni, sokszor megérezve az éppen fájó, de megfogalmazhatatlan, kimondhatatlan gondolatot és ettől a kérdéstől szinte fordul egyet a világ... Tőled tanultam meg hinni." 
- Kriszti, 50

"Mint terápiát és pszichológust mindenkinek csak ajánlani tudnám, szakmai látása, nyugodtsága, szakértelme miatt. Minden jót, amit csak el lehet mondani megtaláltam itt." 
- Anna, 59

"Tökéletesen tudja biztosítani azt a bensőséges hangulatot, ami kell ahhoz, hogy megnyíljon az ember, és nyugodtan beszélhessen."  
- Kamilla, 21

"Csak azok számára ajánlom, akik készek szembe nézni saját magukkal, akik változni és változtatni akarnak és akik nem azonnali eredményt várnak." 
- Gabi, 39


"Leghitelesebben olyan embernek tudnám ajánlani, aki hasonló helyzetben van, mint én voltam, aki a stresszt és szorongást nem tudja legyőzni, akinek az önértékelésével vannak gondjai."
- Bea, 33


"Azoknak ajánlanám a pszichoterápiát, akik bátran készen állnak arra, hogy szembenézzenek önmagukkal. Feldolgozzák az évek során felgyülemlett sérelmeiket, fájdalmaikat, kibontsák ezeket a csomagokat." 
- Krisztina, 48
  

"Erősebbé vált bennem az életigenlés,  jobban elfogadom és szeretem magam. Kerek lett a világ!" 
- Erzsébet, 37

"Olyan komplex tudás birtokában van, hogy segíteni tud bárkinek."
- Kati, 47


"Gyakran éreztem magam sötétben botorkáló bizonytalan vándornak, s ilyenkor Te voltál az, aki szentjánosbogarakat küldtél, apró kis fényeket."
- Orsi, 33 
 
"Mindazoknak, akiknek nagyobb súlyú köveket gördített az élet az útjába, és egyedül képtelenek azokat elmozdítani, hogy továbbhaladhassanak."
- Gábor, 41 

"A terápia biztos alapot nyújt, folyamatos hátteret. Mintha azelőtt az ismeretlen mélység tátongott alattam, most pedig tudom, hogy van egy védőháló, mint az artistáknak a cirkuszban. Ami a legfontosabb: kezdek egy nagyon szép jövőt látni magam előtt."
- Olívia, 30 



tválogattuk "probléma szennyesemet": segített, mit érdemes mosni, kidobni, szelektálni. Igazából terelgetett, hagyta, hogy gondolkozzam rajta, megérezzem, mit hova szeretnék pakolni.  Most minden esetben használom azt a bennem rejlő tudást, amit  felébresztett bennem."
- Enikő, 45 
 

"Tanulom magam, legfőbb célomként azért, hogy segíthessek másoknak is. A közös munka ebben segít. Az elakadásaimban biztonságban tudok közel kerülni a legbelső énemhez; megtalálom a kérdéseimet, azokra a válaszokat és a bennem lévő energiákhoz az utat."
- Emőke, 33

"A pszichoterápia megismertethet minket a saját jobbik oldalunkkal. Azzal az énünkkel, aki kreatív, elfogadó, aki nem ítélkezik olyan keményen, aki tele van szeretettel, hálával, hittel, bizalommal, bátorsággal és erővel. Olyan erővel, amiből ezentúl mindig meríteni lehet,  hiszen itt van bennünk, a sajátunk. Új képességek és kincsek kerülhetnek napfényre, melyektől olyan gazdaggá válik a belső világ, hogy a külvilág fenyegető viharait, hiányait, sérelmeit jóval könnyebben elviseljük. Sőt, olykor még élvezhetjük is :))) persze főleg csak utólag.
A terápia során eljuthatunk addig az érzésig, amit később is egyre gyakrabban átélhetünk: hogy micsoda örömet ad maga a létezés.
Ezt a tudást más ember nem adhatja meg nekünk, ehhez magunknak kell leásni magunkban, elég mélyre, olykor fájdalmasan mélyre; akkor is, amikor fogalmunk sem lehet, hogy mit találunk majd. De tudjuk, hogy bármi legyen is ott, az szorosan hozzánk tartozik; és ha elfogadjuk és magunkhoz öleljük, akkor teljesebb és hitelesebb emberré válhatunk.
Nem tudom, hogy egyedül végig lehet-e járni ezt az utat. Talán igen. De azért óriási segítség egy "személyi edző", aki fogja a kezünket, támogat, felsegít a földről vagy csak megölel egy pillantással. Akinek van tudása hozzá, hogy az életünk puzzle-darabkáit egymáshoz illessze, hogy mi is rálássunk a mélyben összeszövődött, szemnek láthatatlan összefüggésekre. Lassan járhatóvá válik a rögös út; és nemcsak rögöket látunk meg ezentúl, hanem apró, csillogó kavicsokat, és olykor drágaköveket is.
A terapeuta soha nem mondja meg, hogy mit tegyünk vagy mit ne tegyünk; nem ad receptet, nem ad tanácsot. Egyszerűen rábíz minket saját magunkra; bízik bennünk akkor, amikor mi pont a bizalmat veszítettük el mindenben, főleg saját magunkban.
Kitart mellettünk, történjék bármi. Végig kitart.
Az út során megfogalmazódnak bennünk kérdések; olyan kérdések, amik a gyógyulás, a teljes(ebb) élet felé visznek. Aztán lassan válaszok is érkeznek; olykor csak úgy áradnak... Aztán újabb kérdések, majd újabb válaszok; és jó ez a hullámzás...
Nem kell, hogy véget érjenek ezek az élmények, amikor a terápia lezárul. Része lesz az életünknek ez a fajta viszonyulás az élethez, a csodához - és egyszer csak nem vagyunk vesztesek többé."

- Krisztina, 52